Fekvése
A falu Csíkszeredától 13 km-re keletre a Taploca-patak völgyében fekszik.
Nevének eredete
Neve a magyar mén és ság (= domb) főnevek összetétele. Más vélemény szerint a keleti egyház szentjétől, Szent Ménásztól ered, de ismét mások a ménes és az ágmagyar szavakból magyarázzák.
Története
1567-ben Menessagh néven említik. A falu zab és kendertermesztéséről volt híres. 1910-ben 2178, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 726 magyar lakosa volt.
Látnivalók
- Román kori egykori temploma helyén épült a 15. században gótikus római katolikus temploma, melyet 1655-ben felújítottak. Korabeli freskói vannak. 1543-ban készült szárnyas oltárát a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi, harangjai 1582-ből és 1604-ből valók. Miseruhái közül az egyiket állítólag Mária Terézia hímezte. Sekrestyéje falában 13. századi rózsaablak van. 1858-ban barokk oldalcsarnokkal bővítették. Tornya 1836-ban épült.
- A falu első világháborús emlékművét Szervátiusz Jenő készítette.