Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ebben a forrásban még S. Georgioként olvashatunk róla.
A település temploma az 1300-as évek elején áldozatul esett egy tűzvésznek. Helyére megépítették a római katolikus templomot, melyet a későbbiekben erődítettek is.
A környező falvakat (mint például Csécsényt, Monyasdot, Rakottyásdot és Tompádot )
a tatár seregek megsemmisítették, így az itteni lakosok Fiság felé vették az irányt.
A XVIII. század elején fontos püspöki székhely. A XVIII. század elején a császári seregek betörése, majd a pestisjárvány tizedelte a lakosságot.
A század második felében fontos privilégiumot szerzett: vásárokat tarthatott.
1910-es adatok alapján a lakosság nagy része magyar.
1960-ban viszont a domináns számú magyarság mellett három fő románnak vallotta magát.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Kászonalcsíki járás szerves részét Csík vármegyében.

Látnivalók

  • Az 1600-as években épített római katolikus temploma , melyet a tatárok megsemmisítették. Sokáig tartott újjáépítése. A XIX. században húzták fel mellékszárnyát, majd mellé megépült a Rózsafüzér kápolna is. Itt helyezték örök nyugalomra Xántus-völgyi csata két hősét Tompos Istvánt (lófő) és Szebeni Istvánt (tanító)
  •   A Paphalála nevű területen a Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt kápolna.
  •  Szent Katalin tiszteletére felszentelt Szent Anna kápolna.
  • . A település központjában áll görög katolikus temploma. Hosszú időkön át az otrodoxok használatában állt.

Itt születtek:

  • András püspök, egyházi író.
  • Gál Sándor honvéd tábornok. A székely hadtestet vezette az 1948-49 -es forradalom és szabadságharcban
  • a XIX . századi festőművész Márton Ferenc