Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ebben a forrásban még S. Georgioként olvashatunk róla.
A település temploma az 1300-as évek elején áldozatul esett egy tűzvésznek. Helyére megépítették a római katolikus templomot, melyet a későbbiekben erődítettek is.
A környező falvakat (mint például Csécsényt, Monyasdot, Rakottyásdot és Tompádot )
a tatár seregek megsemmisítették, így az itteni lakosok Fiság felé vették az irányt.
A XVIII. század elején fontos püspöki székhely. A XVIII. század elején a császári seregek betörése, majd a pestisjárvány tizedelte a lakosságot.
A század második felében fontos privilégiumot szerzett: vásárokat tarthatott.
1910-es adatok alapján a lakosság nagy része magyar.
1960-ban viszont a domináns számú magyarság mellett három fő románnak vallotta magát.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Kászonalcsíki járás szerves részét Csík vármegyében.

Látnivalók

Az 1600-as években épített római katolikus temploma , melyet a tatárok megsemmisítették. Sokáig tartott újjáépítése. A XIX. században húzták fel mellékszárnyát, majd mellé megépült a Rózsafüzér kápolna is. Itt helyezték örök nyugalomra Xántus-völgyi csata két hősét Tompos Istvánt (lófő) és Szebeni Istvánt (tanító)

A Paphalála nevű területen a Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt kápolna.
Szent Katalin tiszteletére felszentelt Szent Anna kápolna.
. A település központjában áll görög katolikus temploma. Hosszú időkön át az otrodoxok használatában állt.

Itt születtek:

András püspök, egyházi író.
Gál Sándor honvéd tábornok. A székely hadtestet vezette az 1948-49 -es forradalom és szabadságharcban
a XIX . századi festőművész Márton Ferenc

Története

(2009-12-13)

1332-ben S. Georgio néven említik először. Első temploma 1336-ban leégett, ekkor épült mai római katolikus erődített temploma, erődfala a 17. században épült (felirata szerint 1673-ban). 1661-ben a tatárok a faluval együtt felégették. Ősi településeit Csécsényt, Monyasdot, Rakottyásdot és Tompádot a tatárok dúlták szét, lakói ezután a Fiság mellé húzódtak. 1703-1704-ben az erdélyi püspökség székhelye volt. 17 07-ben Acton tábornok császári serege dúlta fel, majd 1719 ben pestisjárvány pusztított. 1784-ben heti vásártartási jogot kapott. 1910-ben 2127,túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott.

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Csíkszentgyörgy